Nem kerülhet uniós közpénz olyan országba, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot

Jean Asselborn, aki 19 éven át volt Luxemburg külügyminiszterem emlékeztetett rá: már 2016-ban mondta, hogy Orbán Viktor nézetei nem egyeztethetők össze az EU értékeivel, és a helyzet azóta nem javult, hanem romlott. Egyebek között a magyar miniszterelnök pekingi kézfogása Putyinnal olyan üzenet, amely nem illik az EU-hoz.

Orbán pekingi haknizása otromba üzenet volt az EU-nak

Asselborn a Der Standard liberális bécsi lapnak adott hosszú interjújában hangsúlyozta: az unió kapuján tíz álam kopogtat, most különösen nem szabad felhígítani az értékeket. A múlt hónapban visszavonult Asselborn emlékeztetett rá, hogy az EU 2020-ban eldöntötte: nem kerülhet uniós közpénz olyan államokba, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, ez volt az egyetlen lehetőség, de soha nem gondolta volna, hogy erre az eszközre szükség lesz. Most reméli, hogy a bizottság nem enged a jogállamiság kérdésében.

A külügyekkel kapcsolatban Asselborn úgy látja: az EU nem rendelkezik olyan katonai lehetőséggel, hogy azzal hasson Ukrajnában, vagy a Közel-Keleten a háború befejezése érdekében. Gyakorolhat viszont politikai nyomást, de csak akkor, ha egy hangon szólal meg, és ez Ukrajna és Oroszország esetében sikerült is, Izrael és a palesztinok esetében azonban nem. Még csak napirendre sem került a kétállami megoldás kérdése, pedig ha létrejött volna a két állam, Asselborn szerint most nem létezne a Hamász.  

A nem Európa-barát pártok térnyerése kérdésében a volt külügyminiszter rámutatott: nem szabad pesszimistának, vagy fatalistának lenni. Kijelentette: nem hiszi, hogy ezek a pártok valaha is többségbe kerülnek az Európai Parlamentben, „ám ha nem figyelünk oda, és sok képviselőjük lesz, blokkoló szerepbe kerülhetnek”. Az is lehetséges, hogy azok a pártok, amelyeket klasszikus konzervatív tömörüléseknek tekintettünk, vonzódni kezdenek a jobboldaliak nézeteihez. Ez ellen csak úgy tudunk fellépni, ha elmondjuk az európaiaknak, hogy a demokráciáért mindig harcolni kell a gyerekeink érdekében, akik nem akarnak illiberalizmusban élni.

Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban kifejtette: politikai döntés volt, amikor az EU nyáron azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozhasson. Most jelölt, és megvan az első értékelés. Asselborn szerint lesz még második értékelés is, és tudni kell, hogy a politikai döntések nem azonosak a könyvelői döntésekkel, vagyis intenzíven folytatni kell a munkát.

Figyelmeztetett: a migráció még sokáig, évtizedekig fennmarad, ezért európai megoldást kell találni a problémára. „2015-ben volt egy jó kezdet, a migránsok elosztásának elgondolása, de ezt a bizottság nem vitte keresztül. Aztán 2018-ban, az osztrák soros elnökség során Sebastian Kurz akkori kancellár nyomására a tanács úgy döntött, hogy a menekültek befogadásánál már nem kötelező a szolidaritás, hanem önkéntes és ez mindent tönkretett. További gond, hogy a déli tagállamok - érthető okokból - továbbküldik az oda érkező rengeteg menekültet. Ennek viszont az a következménye, hogy újra szigorodnak a határellenőrzések, és ez tönkreteheti Schengen vívmányát” - figyelmeztetett.