A magyarok csaknem 70 százaléka szerint romokban hever az ország, erőskezű vezetőre vágynak

A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérést készített az Ipsos, amelyből többek között kiderül, hogy huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört. A felmérésben a magyarországi közhangulatot is górcső alá vették.

• A hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek

Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erőskezű” vezetőre - mutat rá az Ipsos felmérése, amely azt is vizsgálta, hogy hazánkban két választás között hogyan gondolkodnak a magyarok.

A magyar megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország, ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es.

Emellett a válaszadók mellett sokan úgy érzik, hogy ennél rosszabb már nem lehet, vagyis azzal, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.

Az Ipsos által kidolgozott úgynevezett „hibás rendszer index” összesítése szerint a magyarok úgy vélik:

·        a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,

·        a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,

·        erős vezetőre van szükség,

·        az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,

·        a szakértők nem értik az emberek problémáit.

Noha a magyarok arra vágynak, hogy egy erőskezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. 

Abban viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez - szemlézte az Ipsos megállapítását a 24.hu.

A közpénzekkel kapcsolatban a magyarok háromnegyede elutasít egy esetleges adóemelést, viszont a legtöbben azt gondolják, hogy az államnak több forrást kellene biztosítania az egészségügyre, a közoktatásra és a közbiztonságra is nagyobb hangsúlyt fektethetne.

A következő fontossági helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése áll, de a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést és az infrastruktúra-fejlesztést is említette, mint jobban támogatandó szegmens.

A honvédelem és a nemzetbiztonság területére a magyarok fele nem adna több pénzt.