Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

Két, a közösségi médiában terjedő kezdeményezés javasolta, hogy február 12-én, valamint február 12. és 14. között az emberek egyáltalán ne vásároljanak, hátha ezzel a lépéssel kikényszeríthető egyfajta árcsökkenés vagy árcsökkentés Magyarországon. Az ötlet nem saját, déli szomszédunktól indult.

A magyarok képtelenek az összefogásra, az érdekeik megvédésére

Szakembereket kérdeztünk meg arról, milyen hatása volt a hazai vásárlási szokásokra és tapasztaltak-e a boltok forgalomcsökkenést a kezdeményezést követően, mely szerint a magyarok arra buzdították az embereket a közösségi médiában, hogy egyáltalán ne vásároljanak semmit, ezzel kikényszerítve az árcsökkentést. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Index kérdésére elmondta, a visszajelzések alapján nem érzékeltek semmit a bojkottból az üzletek. Szerinte elsősorban azért, mert napi cikkekre hirdették meg az akciót, amit mondjuk ma nem, de holnap már megvehetünk.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy az árcsökkentés nem kereskedői döntés, ezeknél a cikkeknél napi verseny van a gyártók között, és árnyomás igazán az előállítói, szállítói oldalon van.

Osztotta ezt a véleményt Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára is, aki az Indexnek megerősítette, tagjaik nem tapasztaltak vevőszámcsökkenést a bojkott napján. Ugyanakkor elmondta, az ár nem a kereskedőktől függ, és egyáltalán nem tartja szerencsésnek, ha a kereskedőkön csattan az ostor. Véleménye szerint nem célravezetők az ilyen bojkottok.

A horvátoknál viszont eredményes volt a bojkott, csökkentek az árak

Horvátországban viszont hihetetlenül népszerű, ráadásul eredményes a „Halló, felügyelő!” elnevezésű akció, amelyben - az állam beavatkozása nélkül - karácsony óta arra szólítják fel a vevőket, hogy hetente kerüljenek egyes üzletláncokat vagy mellőzzék bizonyos termékcsoportok megvásárlását.

A bojkott mérhető forgalomcsökkenéssel járt, ami arra késztette a termelőket és a kereskedőket egyaránt, hogy csökkentsék áraikat vagy kiárusítási akciót hirdessenek.

A fogyasztók minden héten szavazással döntik el, hogy kit vagy mit bojkottálnak. Február elején pedig már annyian jelentkeztek, hogy a javaslatokat összegző szerver nem bírta el a terhelést, és összeomlott.

Legutóbb a platform arra szólította fel a vásárlókat, hogy pénteken ne nyissanak be egyetlen boltba se, egy nappal korábban pedig kezdjék meg a kiválasztott üzletláncok és termékek egy hétig tartó bojkottját. A kiszemelt ezúttal a Lidl, a Magyarországon nem jelen levő olasz Eurospin és a dm. A vevőket egyúttal arra is felkérték, hogy egy hétig mellőzzék a Coca-Cola és más szénsavas üdítők, továbbá a palackozott víz és a mosószerek vásárlását.

„Tartózkodjanak mindenféle vásárlástól” - ezt javasolta a platform szervezője. Josip Kelemen szerint a bojkottnak az üzletek mellett ki kell terjednie a bankokra, a telekommunikációra, az online vásárlásra, a szórakozóhelyekre, a benzinkutakra és az utazásokra is.

„Üzenni kell azoknak, akik miatt elszabadultak az árak” - mondta Kelemen.

A három üzletláncot a fogyasztói panaszok alapján választották ki, a kijelölt termékeket pedig azért, mert a vásárlók „óriási áremelkedést” tapasztaltak. A szervezők arra kérték a bolti alkalmazottakat, hogy az akció ideje alatt a munka lassításával támogassák honfitársaikat.

Az emelkedő árak megfékezése a cél

Az első akciót még december 24-én szervezte meg egy Facebook-csoport, amelynek azóta már 120 ezer követője van. A kezdeményezést az ECIP, egy európai fogyasztói központ mellett a helyi fogyasztóvédelmi hatóságok, a szakszervezetek, sőt, egyes miniszterek is támogatják.

A hivatalos adatok szerint a horvát nettó átlagfizetés novemberben 1368 euró, napi árfolyamon valamivel több, mint 550 ezer forint volt. A magyar nettó 424 ezer forintos átlagkereset ennél nagyjából negyedével kisebb.

Ismét - sokadszorra - bebizonyosodott: a magyarok képtelenek az összefogásra, az érdekeik megvédésére.