Sport

Levetetné Széchy Tamás nevét a róla elnevezett uszodáról a Magyar Úszó Szövetség - egy másik úszókapitányt csoportos nemi erőszakért ítéltek el

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) által felállított szakértői bizottság nem tudott tényszerű megállapítást kötni Széchy Tamás sportolókkal szemben tanúsított magatartásával kapcsolatban, azonban a szervezet megfontolásra javasolja, hogy a néhai tréner nevét levegyék a róla elnevezett uszodáról. A testület azzal indokolta döntését, hogy a 2004-ben elhunyt szakember nem tud reagálni a vádakra, valamint egy ilyen jellegű eljárás kegyeletsértő lenne. A MÚSZ hangsúlyozta, hogy a sportolókkal szembeni abúzus elfogadhatatlan. A szervezet sajnálatát fejezte ki, mivel az elmúlt évtizedekben nem történtek vizsgálatok az ügyben.

Tényszerű megállapítást ugyan nem tudott megfogalmazni Széchy Tamás sportolókkal szemben tanúsított magatartásával kapcsolatban a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) által felállított szakértői bizottság, a szervezet viszont „megfontolásra javasolja a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és Széchy Tamás-uszoda fenntartójának, a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt-nek, hogy a létesítmény elnevezéséből hagyják el az egykori tréner nevét”.

A MÚSZ csütörtöki közleményéből kiderül, hogy a külső szakértőkből (jogász, gyermekvédelmi szakember, pszichológus, szociológus) álló bizottság tavaly augusztusban megkezdett munkája alatt több órányi archív felvételt nézett át, és majdnem húsz érintett személyt hallgatott meg. Ezek alapján megállapította, hogy bár az állításokra a 2004-ben elhunyt Széchy Tamásnak már nincs lehetősége reagálni, ezért azok nem kezelhetők kész tényként, ám amennyiben azok megtörténtek, mind a mai, mind a 40 évvel ezelőtti jogi és erkölcsi normák szerint, valamint pszichológiai szempontból meg nem engedett és elítélendő cselekménynek minősülnek.

A bizottság ugyanakkor kifejtette, mindenkit megillet a tisztességes eljáráshoz való jog, ami a felelősség halál utáni vizsgálatának tilalmát is jelenti; tehát a felelősség halál utáni megállapítása alapvető jogi garanciákat és ennek folytán kegyeleti jogot sértene. 

A Széchy Tamás nevét viselő uszoda

A MÚSZ elnöksége ezek után határozott, hogy bár Széchy Tamás személyes felelőssége kegyeleti jogi okokból nem állapítható meg, szükségesnek tartja egyértelműen és félreérthetetlenül leszögezni, hogy a szövetség alapértékeivel és erkölcsi normarendszerével összeegyeztethetetlen bármilyen formájú abúzus, hatalommal való visszaélés vagy méltóságot sértő magatartás, különös tekintettel a kiskorú sportolók esetében.

Nem történtek vizsgálatok a korábbi évtizedekben

A MÚSZ elnöksége ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eseti bizottság által feltárni kívánt események mintegy fél évszázada történtek, a MÚSZ korábbi irányítói pedig „sajnálatos módon semmilyen vizsgálatot nem folytattak le még Széchy Tamás életében”, noha egy akkori vizsgálatnak valódi, tényszerű megállapításai és súlyosabb következményei is lehettek volna. Ennek ellenére a szövetség mostani vezetése felelősségének érzi, hogy a múltból utólag felszínre került ügyeket is érdemben feldolgozza, azok tanulságait levonja, és a jövőre nézve olyan intézményes garanciákat építsen be működésébe, amelyek kizárják a hasonló esetek megismétlődését.

Tavaly májusban Élet-mű-örökség címmel könyv jelent meg a 2004 szeptemberében elhunyt Széchyről. Ezt követően Batházi Tamás egykori olimpikon úszó, a MÚSZ korábbi főtitkára közösségi oldalán a többi között pedofil ragadozónak nevezte a néhai edzőt, aki embereket, emberi sorsokat tett tönkre. Hozzátette, egykori versenyzőinek többsége azóta is „lelkibeteg és idegroncs”, mivel az edző brutálisan verte, megalázta a gyermek- és fiatalkorú sportolókat.

Kiss László csoportos nemi erőszak ügyét 10 éve a Privátkopó hozta nyilvánosságra, az ügybe belebukott az úszókapitány

2016. április 5-én a Privátkopó bűnügyi portál nyilvánosságra hozta, hogy Kiss Lászlót 1961 júliusában sportklubja, az FTC kizárta soraiból, majd 1962 februárjában el is ítélte a bíróság, csoportosan elkövetett nemi erőszakban való részvétel miatt. A bűncselekményt klubtársaival, Lantos Lászlóval és Várszegi Lajossal követte el 1961. július 4-én, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában, egy 18 éves lánnyal szemben.

A bíróság - első fokon - 5 év szabadságvesztésre, a fellebbezések után másodfokon eljáró bíróság Kisst - jogerősen - 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Büntetéséből huszonegy hónapot töltött a nagyfai büntetés-végrehajtási intézetben, majd elnöki tanácsi kegyelemben részesült.

A Magyar Úszó Szövetség 1961-es határozatából kiderült, hogy nem Takáts Zsuzsanna volt Kiss László első áldozata, a sportolót már korábban is felfüggesztették egy hasonló ügy miatt, egy időre ki is zárták a válogatottból és az ország összes uszodájából csoportos nemi erőszakkísérlet miatt. Kiderült, hogy egy lányt csak egy úszómester határozottsága mentett meg Kisstől és társaitól, akik víz alatti közösülést kezdeményeztek a medencében, azonban - az úszómester megjelenésének köszönhetően - ennél az esetnél végül elúsztak a lány közeléből.

Kiss nevét kalapáccsal verték le a százhalombattai uszodáról

Kiss 2016. április 7-én, miután 1961-es büntetőügye a Privátkopó leleplező cikke nyomán napvilágra került - a közvélemény nyomására hivatkozva -, lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről, valamint az úszószövetségben betöltött elnökségi tagságáról. A százhalombattai uszoda faláról kalapáccsal verték le a nevét.

2016. május 6-án áldozata, Takáts Zsuzsanna az RTL Fókusz Plusz-nak mesélt a bűncselekményről, és az ügy eltussolása érdekében a családját ért fenyegetésekről.

A döbbenetes beszélgetés itt tekinthető meg:

https://rtl.hu/fokusz/2016/05/07/exkluziv-megszolalt-a-kiss-laszlo-ugy-halottnak-hitt-aldozata

Ezt követően Takáts Zsuzsanna és ügyvédje jelenlétében létrejött találkozón Kiss László, valamint Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke bocsánatot kértek az asszonytól. A bukott úszókapitány beismerte mocskos tettét.

Sz. M.