Az irányított szponzoráció, a „csókos” támogatói rendszer összeomlása fenyegeti igazán a sportklubokat

„Nincs változás a sportegyesületek állami támogatásában” - állítja az új sportirányítás fejeként Pósfai Gábor belügyminiszter, miközben NB I-es futballcsapatok és élvonalbeli kézilabdaklubok mégis megszorításokra készülnek, a Ferencvárosnál pedig külföldi (szaúdi?) befektetők lehetséges bevonásáról suttognak. A kérdés nem az, hogy jut-e állami pénz a sportba, hanem az, ki és hogyan tudja pótolni azt, ami eddig a rendszer árnyékában, sokszor el nem ismert módon, de a jelek szerint mégis politikai ráhatás mellett érkezett zöld-fehérekhez a hivatalos támogatások mellé: például egy-egy állami vagy állam közeli cég szponzori szerepvállalásaként. Mert az ilyen szerződések sorra futnak ki a választás óta...

A belügyminiszter szerint ne a politikusok kegyeit keressék a klubvezetők

„A sportegyesületek támogatásával, lehetőségeivel kapcsolatban a korábbiakhoz képest semmilyen kormányzati változtatás mind ez idáig nem történt, így az egyesületek jövőbeni lehetőségeire sem lehet(ett) hatással semmi ilyen jellegű határozat” - jelentette ki hétfői, a hivatalos Facebook-oldalán közzétett közleményében Pósfai Gábor, a sportért is felelős belügyminisztérium új vezetője a szakterülettel és annak irányításával, finanszírozásával kapcsolatban felröppent hírekre reagálva.

„Az átadás-átvétel kezdete óta arra törekszünk, hogy a közeljövőben esedékes, állami kötelezettséggel járó projektek és sportesemények szervezése a megfelelő ütemben haladjon tovább, még akkor is, ha ezekkel kapcsolatban rengeteg kérdés felmerül. Múlt héten közösen tekintettük át a sportállamtitkárság munkatársaival, hogy melyek azok az ügyek, melyek akár hónapok óta (tehát nem feltétlen csak az új kormány megalakulása óta) döntésre, ellenjegyzésre várnak és közösen találunk és találtunk mindezekre rövid távú megoldást.”

Ne a politikusok kegyeit keressék

„Ugyanazt tudom mondani, mint korábban. A versenysport állami támogatása kapcsán a cél a jövőben egy transzparens működés kialakítása, ahol tiszta elvek és célok mentén és megfelelő kontroll mellett történik az állami források elosztása” - fogalmazott a Tisza-kormány belügyminisztere, hozzátéve, a sportszövetségek irányításában, vezető testületeiben pedig a szakmaiságnak kell teret nyerni a politikával szemben.

„Ahogy már korábban néhányan megfogalmazták: a politika ahol kell, szabályozzon, ahol kell, finanszírozzon, ahol kell, beruházásokat eszközöljön, de ne szóljon bele a szövetségek napi ügyeibe, a sportszakma pedig ne azzal töltse ideje nagy részét, hogy egy aktuálisan magasan lévő politikus kegyeit keresse vagy akár szövetségi tisztségviselőnek, annak reményében, hogy majd ő úgyis tud pénzt szerezni.”

Utóbbi megjegyzéssel kapcsolatban nem nehéz némi áthallást találni azzal a sajtóinformációval, amely szerint a Ferencvárosi Torna Club vezetősége az előző héten megpróbált kapcsolatba lépni Magyar Péter kormányfővel, hogy a szakosztályok jövőbeli finanszírozásáról egyeztethessenek. A jelek szerint azonban a kísérlet hamar falakba ütközött: a kormányfő egy Facebook-kommentben jelezte, hozzá ilyen megkeresés nem futott be.

Az elmúlt napokban sorra érkeznek a hírek - elsősorban élvonalbeli kézilabdacsapatok, így az FTC férfi szakosztálya, a Balatonfüred, sőt, akár a magyar rekordbajnok Veszprém háza tájáról is -, hogy a következő szezont az eddigieknél jóval kisebb büdzsé mellett tervezik. Emiatt jelentős fizetéscsökkentéseket, és a drágább légiósok elengedését helyezték kilátásba, sőt, több csapatnál már el is kezdtek elköszönni az utóbbi kategóriába esők közül (bár igyekeztek szépen becsomagolni).

Ahogyan azt a belügyminiszter állítja is, a sportegyesületek támogatásával kapcsolatban semmilyen korábbi kormányzati vállalást nem módosítottak eddig (ilyen például a vidéki és fővárosi kluboknak eredményesség alapján járó támogatás, vagy épp az államilag elismert kiemelt akadémiák rendszere a különböző látványsportágakban). A választási ígéreteik szerint a TAO-rendszerhez például alapjaiban nem is terveznek nyúlni, csak a működését tennék még transzparensebbé és emelnék be a pénzfolyamot a költségvetés alá. A gondot jelenleg nem is ez okozza, hanem a korábbi a választások óta eltelt idő alapján erősen irányítottnak bizonyuló szponzorációk elapadása, valamint az épp a politikai tőkét kihasználó - rossz nyelvek szerint azzal akár visszaélő - kivételezések hiánya.

A Szerencsejáték Zrt. szerepvállalása például a labdarúgó vagy a kézilabda NB I csapatai mögött egyelőre kérdéses. A kollektív szponzori szerződése nyáron kifut, és egyelőre nem tudni, milyen feltételekkel hosszabbítják meg, ha egyáltalán sor kerül hosszabbításra az állami cég részéről. Nem véletlen, hogy információink szerint Balatonfüreden például úgy kérték a játékosok együttműködését a drasztikusan megvágandó fizetések elfogadásában, hogy a „tippmixpénz” esetleges megérkezésekor visszamenőlegesen 10-20 százalékot még megkaphatnak pluszban a korábbi bérükből.

Elsősorban egyébként nem is a sportvezetők beszélnek erről, mint maguk a nehéz helyzetbe került sportolók, vagy épp munkatársak: takarítók, edzői stábtagok, kommunikációs munkatársak.

A labdarúgó NB I esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy a televíziós közvetítésekből befolyó összeg is hatalmas kérdés jelenleg. Az élvonal jogdíjait hagyományosan a Magyar Labdarúgó-szövetség értékesíti, majd az abból befolyó pénzt különböző, előre meghatározott mutatók és feltételek teljesülése mentén osztja szét a csapatok között, nem teljesen egyenlően. 

Mivel az MTVA-val kötött közvetítési szerződés a 2025-2026-os idény végével kifutott, az új pályázati kiírás pedig egyelőre nem hozott eredményt, a klubok költségvetése szempontjából itt is jelentős tétel lóg a levegőben.