Politika

Németország felszámolja önmagát a migráció oltárán

Bombaként robbant 2010-ben Thilo Sarrazin Németország felszámolja önmagát című könyve. A közgazdászt kiátkozták, munkáját megpróbálták szőnyeg alá seperni, de nem tudták elhallgattatni, és az idő egyre inkább őt igazolja.

Merkel hazavágta Németországot

Angela Merkel csődöt mondott a migrációs krízisben, és ez majd kancellári hivatali ideje legnagyobb hibájaként fog szerepelni a történelemkönyvek lapjain - ezt a megállapítást tette Thilo Sarrazin volt német szociáldemokrata politikus egy három évvel ezelőtt megjelent kötetben, amelyben több szerző is értékelte a Merkel-korszak örökségét.

A könyv 2022-ben magyarul - Merkel - Tizenhat év kancellárság kritikus mérlege címmel - az MCC Press gondozásában jelent meg. A társadalomtudósokat, kommunikációs szakembereket, szociológusokat, történészeket, újságírókat és közgazdászokat felvonultató munka végkicsengése az, hogy Angela Merkel 16 évnyi kormányzása (2005 és 2021 között volt kancellár) olyan problémákat hagyott maga után, amelyek még nagyon hosszú ideig súlyos gondokat okoznak Németországnak.

Hogy mi erre a volt német kancellár válasza, azt hamarosan megismerhetjük, mert több mint harminc országban egyszerre jelenik meg november végén a politikai memoárja. Ebben minden bizonnyal a 2015-ben kirobbant migrációs válságra és a német politika döntéseinek hátterére is kitér. Mindenesetre Sarrazin azzal vádolta meg Merkelt, hogy ellehetetlenítette a vitát a migrációs politikáról, és kancellársága idején elmulasztott kialakítani egy stratégiai helyzetértékelést.

Amikor 2015-ben felgyorsultak és irányíthatatlanná váltak az események, Merkel fejetlenül reagált” - közölte.

Hosszabb távon a német származású és kultúrájú polgárok kisebbséggé válnak saját hazájukban

Tény, hogy a migrációs és menekültkérdések ma, Merkel után is meghatározzák a német politika alakulását. Az elmúlt időszakban tartott tartományi választások eredményei - erősödött a radikális jobb- és baloldal - részben annak számlájára írhatók, hogy a jelenlegi német kormánykoalíció sem tudta igazán kezelni a bevándorlást és annak következményeit (például a megnövekedett migrációs hátterű bűnözést). A társadalom politikaformáló nyomásgyakorló szerepe ugyanakkor azt már elérte, ha az eredmények még kérdésesek is, szigorú határellenőrzésről, valamint korlátozó intézkedésekről már döntöttek Németországban.

Sarrazin szerint éveket vesztegetett el Németország, csakhogy ő nem 2015 után kongatta meg a vészharangot, hanem már előtte. Németország felszámolja önmagát címmel nagy visszhangot kiváltó munkája 2010-ben jelent meg, amelyben adatokkal támasztotta alá, hogy hosszabb távon a német származású és kultúrájú polgárok kisebbséggé válnak saját hazájukban.

Az 1945-ös születésű Sarrazinra nem lehetett egykönnyen ráragasztani a szélsőjobboldali bélyeget, noha végső soron ezt is megkapta. 2002 és 2009 között Berlin gazdasági szenátora, majd már a Német Szövetségi Bank igazgatótanácsának tagja volt, amikor megjelent a könyve. Ennek köszönhetően szűnni nem akaró támadásokat kapott, végül kiátkozták a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD) és a német közéletből is. Ennek ellenére a Németország felszámolja önmagát óriási siker lett, először 25 ezer példányszámban jelent meg, de az első kiadás gyorsan elpárolgott. 2021-ig aztán 1,5 millió fogyott belőle, Sarrazin következő öt könyvéből (szintén nagy viták övezték mindegyiket) pedig összesen 650 ezret adtak el.

A 2021-es új kiadás előszavában Sarrazin azt írta, hogy az általa bemutatott számok és adatok óhatatlanul korhoz kötöttek, de az alapvető állításai és elemzései továbbra is érvényesek, könyve pedig aktuálisabb, mint valaha.

Kína lépéselőnyben van

Sarrazin tekintélyes, vaskos munkát tett le az asztalra tizennégy éve: erőteljesen bírálta a német bevándorláspolitika következményeit, részletesen foglalkozott a nem európai származású, eltérő kultúrájú migránsokkal kapcsolatos integrációs problémákkal. Végigvette az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális juttatások, a bűnözés, a vallási fundamentalizmus és a terrorizmus kérdéskörét, sőt az eltérő kulturális magatartásokkal összefüggésben a nők jogait is vizsgálta. Mindezeket óriási mennyiségű számadatokkal, táblázatokkal, visszakövethető forrásokkal támasztotta alá.

A legfontosabb megállapításai közé tartozott, hogy a német nép nem csupán elöregedik, hanem lényegében semmivé zsugorodik. A demográfiai elöregedés mellett levezette a kognitív kompetenciák csökkenését, amelyek így együtt hosszú távon veszélyeztetik a német gazdaság hatékonyságát és versenyképességét, ezzel összefüggően pedig az életszínvonal fenntartását. A migrációval kapcsolatban abban látta a problémát, hogy az országba túlnyomórészt a Közel-Keletről és Afrikából érkeznek bevándorlók, akiknek a tanulmányi teljesítményük és a kvalifikációik nem érik el a német középértéket. Ezt azzal magyarázta, hogy ezeket a szempontokat meghatározza a bevándorlók származási kultúrája (a muszlim befolyást kifejezetten negatív hatásként írta le), vagyis a migrációval nem lehet eredményesen orvosolni a demográfiai elöregedés által okozott gazdasági problémákat.

Sarrazin 2021-es visszatekintésében arra figyelmeztetett, hogy a kognitív kompetenciák területén Kelet-Ázsia egyre inkább felülmúlja a Nyugatot, és ezek „nem jó kilátások, ami a felemelkedő Kínával vívott gazdasági és tudományos verseny jövőjét illeti”.

Egyszerűbben fogalmazva, amíg a Nyugat elbutul, és ezen a bevándorlás sem tud változtatni, sőt megoldatlan problémák elé állítja, addig Kína a tudásba, valamint az innovációba fektet be.

A szerző éleslátásról tett tanúbizonyságot azzal is, ahogyan a párhuzamos társadalmak kialakulásának hátterét feltárta. Rámutatott, hogy a muszlim bevándorlók integrációját meggátolja a kulturális elszigeteltségük. De a vallási és eltérő kulturális okok mellett a beilleszkedés akadálya túlnyomórészt éppen a német szociális állam vonzereje. A német nyelv elsajátítására és a magánéletben való használatára mutatott alacsony hajlandóság további akadályokat jelent, akárcsak az alacsony oktatási készség, a ragaszkodás a hierarchikus családi szerkezetekhez, a folyamatos családegyesítés, valamint a kizárólag a saját nemzetiségre és a muszlimokra kihegyezett házasságkötési magatartás.

Két jövőkép Németország előtt

Az idei őszi tartományi választások előtt, augusztusban brutális késes támadás rázta meg a német társadalmat. Egy szír bevándorló, akinek elutasították a menekültkérelmét, késsel halálra sebzett három embert, nyolcat pedig megsebesített Solingenben. A támadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Az elmúlt években nem ez volt az első migrációs hátterű súlyos bűn- és terrorcselekmény. Sarrazin szerint nem szabad elbagatellizálni a bevándorlásalapú bűnözést, továbbá azt is hozzátette, hogy a Németországba és Európába érkező bevándorlók esetében az iszlám vallás kulturális befolyása a legveszélyesebb.

Könyvének új kiadásában kifejtette, a csoportspecifikus bűnözés, különösképpen az erőszakos tettek egyenesen arányosan nőnek az adott csoport férfi tagjainak arányával, fiatal átlagéletkorával és a munkaerőpiaci integrációjának hiányával. Eszerint Németországban a külföldiek bűnözésre való hajlama általánosan tekintve magasan az átlag fölött van. Ez különösen igaz azokra a bevándorlókra, illetve utódaikra, akik az iszlám kultúrkörből származnak.

Könyve végén a szerző két jövőképet villantott fel Németország előtt.

1.      Az egyik egy rémálom-forgatókönyv, amelynek „végén” a többségben élő németországi muszlimok új nemzeti lobogót követelnek: fekete alapon a vörös félholddal és arany csillagokkal (a német trikolór: fekete, vörös, arany).

2.      A másik egy alternatíva: Németország megállítja a népességcsökkenést, és határozott intézkedésekkel integrációra ösztönzi a bevándorlókat.

„A politikának sürgősen cselekednie kell. A lehetőségek és a kiindulópontok is adottak, ez a könyv pedig reményeim szerint hozzájárul mindehhez” - írja az index.hu.