Sulyoknak és Poltnak azonnal távoznia kell, 12 éves időkorlát az országgyűlési képviselőknek - Magyar Péter benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását
2026. 07. 05. 6:50:37 | Pesti Riport
A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek - közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.”
„Alkotmányt, és nem Alaptörvény alkotunk”

„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől, amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” - mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.
Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:
· megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
· 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül.
· A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában.
· 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.
· Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját;
· csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;
· megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét;
· a vármegyéket visszaneveznék megyékre.
· Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
· a közpénz védelmének erősítése,
· az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,
· egységes rendészeti igazgatás,
· és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették.
A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a véleményezők 90 százaléka támogatta a kormány javaslatát, a maradék 10 százalék körében pedig megosztottak voltak a további szigorítást vagy erősebb jogállami garanciákat kérők, valamint az ellenzők tábora. Magyar szerint a többség azt kérte, hogy az országgyűlési képviselők mandátuma az eredetileg tervezett 12 helyett 8 évre legyen korlátozva, és ezt a szabályt terjesszék ki más közjogi pozíciókra is.
A javaslat szerint az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. Ez a javaslat szerint nem érinti a jelenlegi országgyűlés tagjait, a következő választástól kezdve lép életbe.
Magyar Péter közölte, hogy „a képviselőség nem hitbizomány, nem nemesi rang, vagy életforma”, és jelezte, hogy a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítik arra, hogy „mindig gondoljon a jövőre, váljon természetessé a megújulás, és nem higgye senki azt, hogy pótolhatatlan.”
A miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy a mostani módosítás csak átmeneti, és a következő hónapokban egy átfogó alkotmányozási folyamatra készülnek széles körű társadalmi egyeztetéssel, amely végén akár a közvetlen államfőválasztást is bevezethetik. A Magyar Péter közölte, hogy ősztől kezdődik az új magyar alkotmány közös kidolgozása, amiben megírásában mindenki részt vehet. „Alkotmányt, és nem Alaptörvény alkotunk”.