Magyar Péterék hadat üzennek a gyermekek online zaklatóinak és behálózóinak

A Tisza-kormány szerint ma nem egységes a digitális gyermekvédelem, külön kezelik az online zaklatást és behálózást, manipulációt, függőséget és káros tartalmakat. Az egyes cselekményekkel más és más hatóságok foglalkoznak, ahogy a szabályozás is széttagolt.

A Tisza Párt programjának egyik leghangsúlyosabb része a gyermekvédelem területét érinti. A munkaterv szerint

·        bővítik és szigorúbbá teszik a gyermekek büntetőjogi védelmét;

·        a gyermekeket érintő eljárásokban nagyon rövid határidőket vezetnek be.

A dokumentum azt is megállapítja, hogy nincs egységes digitális gyermekvédelmi keretrendszer: a szabályozás széttagolt (büntetőjog, médiatörvény, adatvédelem), nem kezeli együtt az online zaklatást, manipulációt, függőséget, groomingot és a káros tartalmakat.

Több szabályrendszer, több hatóság

A digitális gyermekvédelemről szóló vitákban visszatérő kritikai elem, hogy az online zaklatást, a groomingot, a káros tartalmakat és az algoritmikus manipulációt gyakran együttesen említik, mert ugyanazon online környezetben jelennek meg, de a szabályozás sokszor külön kezeli őket.

Például ha egy tizenhárom éves gyermeket:

·        egy platform algoritmusa függőséget erősítő tartalmakkal bombáz,

·        zaklatják az osztálytársai,

·        személyes adatait profilozzák,

·        miközben egy felnőtt kapcsolatfelvétellel próbálja manipulálni,

akkor ezekre a cselekményekre több különböző szabályrendszer és hatóság reagál, mert nincs átfogó gyermekvédelmi megközelítés.

Mi az online zaklatás?

Az online zaklatás (cyberbullying) részben büntetőjogi, részben polgári jogi és oktatási kérdés. Ez olyan ismétlődő vagy súlyos online magatartás, amelynek célja az áldozat megalázása, megfélemlítése, kiközösítése vagy bántalmazása digitális eszközökön keresztül.

Sokféle megnyilvánulási formája van:

·        sértő üzenetek küldése chatben, sms-ben, közösségi médiában,

·        megalázó posztok vagy kommentek közzététele,

·        pletykák terjesztése az online térben,

·        kiközösítés online csoportokból,

·        hamis profil létrehozása valaki nevében,

·        személyes vagy intim képek engedély nélküli megosztása,

·        folyamatos fenyegetés vagy megfélemlítés,

·        dogpiling, azaz egyetlen célpont elleni tömeges, összehangolt online fellépés.

Az online zaklatás a hagyományos iskolai zaklatásnál is súlyosabb következményekkel járhat, mert

·        a nap 24 órájában folytatódik,

·        gyorsan eljut a közönséghez,

·        sokáig fennmarad a tartalom,

·        gyakran névtelen a zaklató,

·        az áldozat nem tud „hazamenekülni” a helyzetből.

Mi az online behálózás?

Az online behálózás (grooming) során egy felnőtt vagy idősebb személy kapcsolatot épít ki egy gyermekkel a célból, hogy később szexuálisan kizsákmányolja, szexuális tartalmat szerezzen tőle, vagy személyes találkozót kezdeményezzen.

Az online behálózással összefüggő magatartások a Büntető törvénykönyv több tényállása alá is eshetnek, mint például a szexuális visszaélés (198. §), a szexuális kényszerítés (196. §), a zaklatás (222. §), gyermekpornográfia (204. §) és zsarolás (367. §).

Fontos megjegyezni, hogy a hatályos törvény szerint nem évül el több, 18 év alatti sértett sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekmény büntethetősége (például meghatározott esetekben a szexuális erőszak, szexuális visszaélés, gyermekpornográfia és egyéb kapcsolódó bűncselekmények), amennyiben az elkövető a cselekmény idején már betöltötte a 18. életévét.