Bajban a Matolcsy-klán: az ország legnagyobb bűnügye rajzolódik ki a Magyar Nemzeti Bank körül

Az ország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyének körvonalai rajzolódnak ki a Magyar Nemzeti Bankot érintő nyomozásban. A hatóságok már 97 magánszemélyt, 36 gazdasági társaságot és 11 magántőkealapot vizsgálnak, több mint 91 milliárd forintnyi vagyont vontak biztosítás alá, a legutóbbi akcióban pedig teljes szervereket és több mint 10 terabyte-nyi adatot foglaltak le. Miközben az ügyben egyre nagyobb összegek, egyre több szereplő és egyre szerteágazóbb kapcsolatrendszer rajzolódik ki, a több mint egy éve tartó nyomozásnak továbbra sincs gyanúsítottja.

Az MNB körül kibontakozó, több százmilliárd forintos vagyonvesztési ügy pénteken újabb szakaszába lépett. A hatóságok a múlt héten 17 jogi személynél tartottak összehangolt kutatásokat és lefoglalásokat, ezekben teljes szervereket, több mint 10 terabyte-nyi adatot és jelentős mennyiségű dokumentumot foglaltak le. A nyomozás mára 97 magánszemélyre, 36 gazdasági társaságra és 11 magántőkealapra terjed ki, miközben a hatóságok már 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt vontak biztosítás alá. Az ország egyik legnagyobb közpénzügyi botrányává nőtt ügyben több mint egy éve tart a nyomozás, gyanúsítottja azonban továbbra sincs a bűnügynek.

Az egyik eljárás hűtlen kezelés gyanúja miatt zajlik, idetartoznak egyebek mellett az MNB ingatlanügyletei és a jegybank székházának felújításával kapcsolatos vizsgálatok. A másik nyomozás pénzmosás gyanújára fókuszál. Mindkét ügy alapját az Állami Számvevőszék korábbi megállapításai adták. Ugyanakkor a közbeszédben egyre élesebben merül fel az a kérdés: miként lehetséges, hogy egy ekkora horderejű ügyben még nem történt gyanúsítás vagy más látványos kényszerintézkedés? A nyomozó hatóságok szerint ennek részben taktikai okai vannak.

Egy ilyen volumenű ügyben ugyanis nemcsak a bizonyítékok összegyűjtése a tét, hanem az is, hogy azok a későbbi bírósági eljárásban is megállják a helyüket. De milyen stratégiák mentén épülhet fel egy ilyen összetett gazdasági bűnügy feltárása? Milyen sorrendben haladnak a nyomozók, és milyen szempontok dönthetik el, hogy mikor érkezik el a gyanúsítások ideje? Cikkünkben most kifejezetten azt vizsgáljuk meg, milyen nyomozási logika állhat az MNB-ügy hátterében.

Tudatos lépés lehet a nyomozóktól, hogy nincs gyanúsítás

„Az amerikaiak például a kishalaktól indulnak el felfelé” - érzékeltette a lehetséges nyomozati stratégiák egyikét a pénteki háttérbeszélgetésen Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Mint mondta, léteznek olyan módszerek, amelyek a legfontosabb szereplők mielőbbi célba vételére épülnek. A magyar hatóságoknak azonban ennél összetettebb szempontokat kell mérlegelniük. Nem elég feltárni az esetleges bűncselekményeket és az azokban részt vevő szereplőket, a bizonyítékokat úgy kell összegyűjteniük és rendszerezniük, hogy azok egy későbbi büntetőeljárásban is megállják a helyüket. Ahogy a főügyész fogalmazott: „Nekünk arra is gondolni kell, hogy mi lesz majd a bíróságon. Az elkapkodott csapás könnyen félrecsúszik” - foglalta össze a nyomozás logikáját Fürcht Pál.

A főügyész szavai arra utalnak, hogy egy ilyen összetett gazdasági ügyben a hatóságok számára nemcsak az a kérdés, hogy mikor jutnak el egy-egy szereplőhöz, hanem az is, hogy ezt milyen időzítéssel teszik meg. A gyanúsítások és más kényszerintézkedések halogatásának ugyanis gyakorlati oka is lehet. A büntetőeljárás alatt a gyanúsítottakat számos jogosultság illeti meg. Ez a jelenlegi szakaszban nem feltétlenül szolgálná a nyomozás érdekeit, különösen akkor, ha a hatóságok még további bizonyítékokat gyűjtenek, vagy újabb szereplők feltérképezésén dolgoznak.

Éppen ezért annak is jelentősége van, hogy a nyomozók mikor, milyen sorrendben és kik ellen hajtanak végre egyes eljárási cselekményeket. A gyanúsítások hiánya önmagában nem feltétlenül a nyomozás lassúságát vagy tétlenségét jelzi. A háttérben legalább részben tudatos nyomozástaktikai megfontolások állhatnak. Budai Norbert gazdasági büntetőjogi szakjogász az Indexnek külön kiemelte:

„A nagyobb büntetőügyek esetén egyáltalán nem szokatlan, hogy a gyanúsítást megelőző időszak - felderítési szak - sokszor évekig eltart, és általában úgy történik, hogy arról az érintettek vagy a közvélemény egyáltalán nem tud. Jelen ügy kiemelt közérdeklődésre tart számot, de ez a közvélemény részéről érkező nyomás nem vezethet oda, hogy a szakmai szempontokat áthágva idő előtti gyanúsítás történjen.”

A megkérdezett szakjogász szerint annak, hogy a nyomozásban eddig nem került sor gyanúsításokra, több oka is lehet. Egyfelől az ügyhöz kapcsolódó iratanyag rendkívüli mérete jelenthet akadályt, a rendelkezésre álló dokumentumok feldolgozása vélhetően még nem jutott el arra a szintre, amely minden esetben megalapozott gyanú közlését lehetővé tenné, de erre még visszatérünk. Emellett - ahogy arra a főügyész is hivatkozott - taktikai szempontok is szerepet játszhatnak a hatóságok döntésében. 

A gyanúsítás után például a gyanúsítottak betekinthetnek a nyomozás iratanyagába, így részletesebb képet kaphatnak az összegyűjtött bizonyítékokról, valamint arról is, milyen irányban haladnak a hatóságok. Amíg azonban a gyanúsítás nem történik meg, a nyomozás fókusza és a feltárt információk köre nem válik láthatóvá a jövőbeni érintettek számára. A szakjogász szerint ezért nem zárható ki, hogy a hatóságok tudatosan időzítik az eljárás következő lépéseit. „Eddigi kommunikáció alapján inkább a korai szakaszban járhat a nyomozás, hiszen kutatásokról számoltak be, melyek során begyűjtött bizonyítékok elemzése még bizonyosan hátravan, illetve a gyanúsítások sem történtek még meg” - mondta Budai Norbert. 

A vádhatóságnak a bíróság előtt is helyt kell állnia

A hatóságok rendkívül kiterjedt bizonyítási anyaggal dolgoznak. Fürcht Pál pénteken azt is elárulta, a házkutatásokat komoly logisztikai munka előzte meg, ugyanis ezeket egy időben kellett végrehajtani. Összesen több mint 10 terabyte-nyi adatot foglaltak le, és a főügyész erre a mennyiségre egy példát is felhozott: ha ezt a mennyiségű adatot valaki elkezdené olvasni, nagyjából hét évig tartana ezen végigjutni. Éppen ezért kiemelte, a társszervek bevonásával igyekeznek felgyorsítani a nyomozás folyamatát. Budai Norbert az Indexnek arról beszélt, hogy egy ilyen mennyiségű adat helyszíni átvizsgálása lehetetlen, ezért a lefoglalás elsődleges célja az információk megőrzése és későbbi elemzése - erre egyébként a hatóságok egy új adatelemzési szoftvert is be fognak most vetni.

A nyomozók ilyenkor jellemzően olyan dokumentumokat, elektronikus levelezéseket, szerződéseket, belső kommunikációkat és egyéb digitális nyomokat keresnek, amelyek segíthetnek feltárni a döntések hátterét, az egyes szereplők közötti kapcsolatokat, valamint a pénzmozgások és tranzakciók pontos útját. A most lefoglalt adatmennyiség nagysága ugyanakkor önmagában is azt jelzi, hogy az érdemi munka jelentős része még csak ezután következik: az adatok rendszerezése, szűrése és értékelése hónapokat vehet igénybe. A szakértő szerint a nyomozás kiterjedtségéről árulkodik az érintettek száma is.

Az, hogy a vizsgálat már 97 magánszemélyre, 36 gazdasági társaságra - az egyik érintett társaságnál önmagában 117 bankszámlát azonosítottak -, valamint 11 magántőkealapra terjed ki, egy rendkívül összetett, szerteágazó ügy képét rajzolja ki. Budai Norbert szerint az eddig ismert információk alapján Magyarország egyik legnagyobb gazdasági bűnügye bontakozhat ki a hatóságok előtt. Az ügyészség egyik legfontosabb feladata az ilyen összetett pénzügyi ügyekben annak feltárása, hogy a látszólag különálló szereplők, cégek és tranzakciók között milyen kapcsolódási pontok húzódnak meg.

A cél nem pusztán az egyes események rekonstruálása, hanem annak bizonyítása is, hogy a szereplők milyen szerepet tölthettek be a teljes láncban. A szakértő szerint az ügyészség részéről elhangzott kijelentés - miszerint „nekünk arra is gondolni kell, mi lesz majd a bíróságon” - különösen fontos üzenetet hordoz. A hatóságoknak a közvélemény és a nyilvánosság fokozott érdeklődése ellenére is elsősorban szakmai szempontok alapján kell felépíteniük az eljárást.

A pénteki háttérbeszélgetés hangvétele alapján egyelőre tudatosan óvatosságot lehet látni. Az ott elhangzott nyilatkozatok azt sugallják, hogy a hatóságok tisztában vannak az ügy rendkívüli összetettségével és jelentőségével, a gyors eredmények felmutatása helyett egy olyan eljárás felépítésére törekednek, amely a bírósági szakaszban is megállja a helyét. Erre abból is lehet következtetni, hogy az ügyészség és a rendőrség a háttérbeszélgetésen ezt többször is hangsúlyozta.

Lehet, hogy az ügyészség most csalit tett ki a sajtón keresztül?

A pénteki háttérbeszélgetés központi üzenete nem az volt, hogy mikor várhatók gyanúsítások vagy egyéb látványos eljárási lépések, hanem az, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában miért a bizonyítékok összegyűjtése és feldolgozása élvez prioritást. Ez arra utal, hogy a hatóságok tudatosan igyekeznek megértetni, hogy egy ekkora volumenű ügyben a nyomozás sikerét nem a gyorsaság, hanem a bíróság előtti bizonyíthatósága határozza meg. Most a bizonyítékgyűjtési szakaszban van a nyomozás, ez a felderítési szak lényege. A következő mérföldkő az lesz, ha a gyanúsítások megtörténnek. 

De mennyire szokásos, hogy az ügyészség nyíltan beszél az együttműködni kívánó szereplőkről? És vajon az ügyészség valóban a megszokottnál több operatív részletet osztott meg, vagy mindez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak? A szakjogász szerint önmagában nem rendkívüli, hogy egy folyamatban lévő, kiemelt jelentőségű ügyben az ügyészség bizonyos információkat megoszt a nyilvánossággal. A mostani háttérbeszélgetés azonban abból a szempontból figyelemre méltó volt, hogy a hatóságok a megszokottnál részletesebben ismertették a nyomozás állását, az érintettek körét, valamint a lefoglalások volumenét.

Az biztos, hogy ennek egyik oka vélhetően tényleg az, hogy az ügy rendkívüli közérdeklődésre tart számot. Egy olyan nyomozás esetében, amely hónapok, évek óta a közbeszéd meghatározó témája, a hatóságok részéről is erősebb lehet az igény arra, hogy bemutassák a vizsgálat előrehaladását és érzékeltessék annak kiterjedtségét. A szakértő szerint ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a kommunikáció maga is a nyomozástaktika része.

„A választásoknak volt olyan hozadéka, hogy bizonyos ügyekben, amelyekben a tanúk nem válaszoltak volna, most olyan tanúvallomások születtek, amelyek konkrét hozadékai a választásoknak” - fogalmazott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Több eljárásban is érzékelhető változást hozott a politikai ciklus lezárulása, olyan információk és vallomások kerültek a hatóságok birtokába, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre, amelyek érdemben segíthetik a nyomozások előrehaladását. A háttérbeszélgetésen Fürcht arra is utalt, hogy vannak olyan érintettek, akik nyitottak lehetnek az ügyészséggel való együttműködésre. Elmondása szerint egyes személyek már egyezségkötést kezdeményeztek.

A pénteki háttérbeszélgetés után ugyan továbbra sem tudni, mikor történhetnek meg az első gyanúsítások az MNB-ügyben, de a hatóságok kommunikációjából több fontos következtetés is levonható. Az ügyészség és a rendőrség egyértelműen azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a nyomozás mérete, összetettsége és a lefoglalt bizonyítékok mennyisége miatt az eljárás jelenleg még a bizonyítéképítés szakaszában jár. 

A következő időszak kulcsfontosságú kérdése nem feltétlenül az lesz, hogy mikor neveznek meg gyanúsítottakat, hanem az, hogy a most elemzés alatt álló adatok, illetve az esetleges együttműködő szereplők által szolgáltatott információk milyen új irányba mozdítják el az ügyet. Egyelőre nem az látszik, hogy a hatóságok lezáráshoz közelednének. Sokkal inkább az, hogy a nyomozás most érkezett el ahhoz a ponthoz, ahol a lefoglalt bizonyítékok, a feltárt kapcsolatrendszerek és az esetleges együttműködő vallomások alapján dőlhet el, kik és milyen szerepben kerülhetnek végül az eljárás középpontjába.