Vidéki Prókátor: teljes sorcsere kell az ügyészség vezetésében

Fülöp Botond szerint az új legfőbb ügyésznek házon belülről kell érkeznie, aki magát a szervezetet és az egész személyi struktúrát ismeri. A Vidéki Prókátor néven elhíresült ügyvéd a Megbeszéljük című műsorban azt mondta, erre azért van szükség, mert a ügyészség teljes vezetőségét le kell váltani. Kivétel nélkül.

Az ügyészi szervezet belső vezetését is meg kell változtatni

Fülöp úgy véli, olyan emberekre van szükség, akik az ügyészi szervezet működését teljesen jogállami alapra tudják helyezni, akik maradéktalanul és kompromisszumok nélkül érvényesítik a törvény előtti egyenlőség elvét, és teljes mértékben a törvényeknek megfelelően járnak el. Az ügyvéd a minap felállt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) kapcsolatban pedig azt mondta, a hivatal létrehozásának egyik lényeges következménye, hogy korrupciós ügyekben csökken az ügyészség korábbi kizárólagos szerepe. Az NVVH ugyanis a hatáskörébe tartozó, közvagyon sérelmére elkövetett korrupciós bűncselekmények esetében magához vonhatja az ügyet, és az ügyészség helyett folytathatja az eljárást.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal akkor járhat el helyesen, ha egy korrupciós ügyben azt látja, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség nem jut el a felelősség megfelelő szintjéig, és ilyenkor akár magához is vonhatja az eljárást - mondta Fülöp Botond. Szerinte az új hivatal egyik legfontosabb feladata éppen az lehet, hogy megtörje az ügyészség korrupciós ügyekben fennálló monopóliumát, miközben a jövőben nemcsak a már megtörtént bűncselekmények felderítésére, hanem a közvagyon veszélyeztetésének megelőzésére is figyelhet.

Nem csak a múlt korrupcióját kell feltárni

Fülöp Botond szerint a közvélemény hajlamos úgy tekinteni az újonnan létrehozott NVVH-ra, mint valamiféle „szuper nyomozóhatóságra”, holott ennél jóval szélesebb feladatot kapott. Míg a büntetőeljárások alapvetően a múltban elkövetett cselekmények felderítésére irányulnak, megpróbálják azonosítani az elkövetőket, felelősségre vonni őket, illetve elvonni a bűnös úton szerzett vagyont, addig az új hivatalnak ennél szélesebb a feladata. Közvagyonvédelmi kockázatelemzéseket, értékeléseket és vizsgálatokat végezhet, illetve közvagyonvédelmi intézkedéseket is hozhat.

Fülöp szerint ennek a folyamatos monitorozásnak lehet igazán nagy jelentősége, mert a hivatal olyan tudást halmozhat fel a korrupciós mechanizmusokról, amelynek segítségével nemcsak a már megtörtént visszaéléseket lehet feltárni, hanem azt is meg lehet akadályozni, hogy hasonló folyamatok újra kialakuljanak.

Példaként említette, hogy a hivatalnak azokat a gazdasági társaságokat is folyamatosan figyelnie kell majd, amelyek bevételének legalább 75 százaléka közpénzből származik, például állami megrendelésekből, közbeszerzésekből vagy állami támogatásokból.

Ha az ügyészség nem jut tovább, átveheti az ügyet a hivatal

A hivatal létrehozásának egyik lényeges következménye Fülöp szerint, hogy korrupciós ügyekben csökken az ügyészség korábbi kizárólagos szerepe. A NVVH ugyanis a hatáskörébe tartozó, közvagyon sérelmére elkövetett korrupciós bűncselekmények esetében magához vonhatja az ügyet, és az ügyészség helyett folytathatja az eljárást. A szakember szerint ennek különösen akkor lehet jelentősége, ha egy ügyben az eljárás ugyan megindul, de a nyomozás egy bizonyos szinten megakad.

Fülöp Botond úgy fogalmazott: vannak olyan ügyek, amelyekben már meggyanúsítottak köztisztviselőket vagy akár magas rangú vezetőket, miközben sokakban felmerül a gyanú, hogy a felelősség ennél magasabb szintig is elérhetne. Az új hivatalnak éppen azt is figyelnie kell majd, hogy megváltozik-e ez a gyakorlat. Ha pedig azt tapasztalja, hogy az eljárások nem jutnak tovább, és nem kerül minden potenciálisan felelős személy a nyomozóhatóság látókörébe, akkor Fülöp szerint helyes döntés lehet, ha a hivatal magához vonja az ügyet.

Nem feltétlenül kívülről kell érkeznie az új legfőbb ügyésznek

A beszélgetés másik fontos kérdése a leendő legfőbb ügyész személye volt, amelyre Baka András államfőnek kell javaslatot tennie. Fülöp Botond szerint bár egy kívülről érkező jogásznak is lehetnek előnyei, ő inkább egy olyan jelölt mellett érvelne, aki belülről ismeri az ügyészi szervezetet. Szerinte ugyanis nem pusztán egy új legfőbb ügyészre van szükség, hanem az ügyészi szervezet belső vezetését is meg kell változtatni. Ehhez viszont fontos a szervezet működésének, struktúrájának és az ott dolgozó személyeknek az ismerete. A legfontosabb szempont azonban szerinte az lenne, hogy az új vezetők képesek legyenek teljes egészében jogállami alapokra helyezni az ügyészség működését. Ez mindenekelőtt a törvény előtti egyenlőség kompromisszumok nélküli érvényesítését jelentené.

„Teljesen kívülről jött” emberrel Fülöp szerint nehéz lenne ezt a feladatot végrehajtani, mert a szükséges belső ismeretek hiányoznának.

A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy az Unger Anna vezette vagyonvisszaszerzési hivatal és az új legfőbb ügyész hogyan tud együttműködni - illetve mi történik akkor, ha a hivatal vezetése úgy látja, hogy az ügyészség egy korrupciós ügyben nem végzi el megfelelően a feladatát.