Napokon belül elsöprő csapásra készül Donald Trump, Irán válaszába Európa is beleremeghet

Bár Trump elnök azt ígérte, hogy az iráni konfliktus négy héten belül befejeződik, Tárik Meszár Közel-Kelet-kutató az Index Kibeszélő című műsorában egyértelművé tette: az iráni haderő elég komoly ahhoz, hogy hosszabb távon ellenálljon, és a vezetők likvidálása sem fogja térdre kényszeríteni a 93 milliós országot.

Könnyen elképzelhető, hogy az USA Iránban is megégeti magát

Nehéz elképzelni, hogy 4 hét alatt lezárul ez a konfliktust, bár az amerikai elnök és Izrael is 5-6 napot mondtak az elején. A valóság azonban ennél komorabb. Irán körülbelül még 2500 ballisztikus rakétával rendelkezik, amelyek hazai gyártását is fel tudja gyorsítani. Emellett proxyhálózata - a Hezbollah, a Hamász, az iraki milíciák és a jemeni húszik - korántsem szűnt meg, mint sokan hitték.

„Amíg van pénz és ellátmány, ezek a szervezetek élni fognak, teljesen mindegy, hogy a vezetőjüket kilövik, vagy sem” - magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy Irakban folyamatosan csapódnak be rakéták: az amerikaiak lövik az Irán által támogatott milíciák bázisait, a milíciák pedig az amerikai támaszpontokat.

Terrorfenyegetés Európában: megnőhet az antiszemita támadások száma

Az iráni válasz nem fog csak a közel-keleti régióra korlátozódni. Európában is megnőtt a terrorveszély, elsősorban az iráni Forradalmi Gárdához köthető ügynökök szervezhetnek akciókat, akár amerikai nagykövetségek, USA érdekeltségű nagyvállalatok ellen.

Nemcsak az antiszemita, hanem az arabellenes támadások száma is megemelkednek Németországban és az Egyesült Királyságban. A konfliktus Európán kívül is komoly társadalmi feszültségeket szít.

Miért nem működik az a taktika, hogy csak a vezetőket lövik ki?

Izrael az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektetett a militáns csoportok vezetőinek likvidálására. Leszedték a Hamász vezéreit - majd az újraválasztottakat is. Megtizedelték a Hezbollah vezetését, és a hétvégén végeztek Ali Hámeneijel, az iráni legfelsőbb vezetővel. Ez a taktika azonban nem fog működni Iránban - tette hozzá a szakértő, mert ez egy 93 milliós ország, ahol még mindig működik a mindent ellenőrző államapparátus.

A szakértő szerint csak kétféleképpen lehet megdönteni a rendszert: vagy fellázad a nép, vagy szárazföldi megszálló csapatok vonulnak be, pusztán légicsapásokkal ez nem fog működni.

Jöhet-e Nyugat-barát kormány Iránban?

Az Egyesült Államok nyilván azt szeretné, hogy egy Nyugat-barát vezetés vegye át a hatalmat, azonban a valóság ennél bonyolultabb - mondta Tárik Meszár, aki szerint ha nem esik szét az iráni rendszer, nehezen fognak bárkit is odatenni kívülről. Ott van ifjabb Reza Pahlavi, az egykori sah fia, aki az Egyesült Államokban él, és aktívan vállalja az ellenzéki szerepét, viszont a szakértő szerint nem biztos, hogy támogatottsága túl nagy a lakosság körében.

Ez a helyzet más, mint ami 1979-ben történt. Akkor az elűzött vallási vezetők párizsi száműzetésükben hoztak létre egy árnyékkormányt, amely a sahot elűző forradalom közepette vette át az irányítást Teheránban. Most nincs ilyen szerveződés Iránon kívül.

A Hormuzi-szoros: veszélyben a világ olajszállításának ötöde

Bár az Iráni Forradalmi Gárda hivatalosan nem zárta le a Hormuzi-szorost, azonban veszélyessé nyilvánította az övezetben a hajózást, amit azzal nyomatékosítottak, hogy dróncsapás ért egy tankert.

Ez még súlyos problémákat okozhat - figyelmeztetett Tárik Meszár, mert bár az amerikai hadsereg kilőtt 11 iráni hadihajót, viszont a hajózási útvonalon nem állt helyre a rend. A Hormuzi-szoroson bonyolódik a globális kőolajszállítás 20-22 százaléka.

A konfliktus kirobbanását követő órákban a Brent típusú olaj ára már 13 százalékkal drágult, és szakértők hordónként 100 dollár feletti árakat jósoltak. Az infláció megugrásával és a szállítási költségek növekedésével ezt pedig a kisemberek is megérzik majd, és nemcsak a Közel-Keleten, hanem akár Európában is.

Mit várható a következő napokban?

A Teherán elleni légicsapások folytatódnak, sőt egyre durvábbak lesznek, hiszen Donald Trump is figyelmeztetett: „a neheze még csak most jön Irán számára”.

A szakértő szerint az igazi kérdés nem az, hogy Trump tévedett-e négy héttel ezelőtt, hanem hogy az Egyesült Államok készen áll-e egy újabb, hosszan elnyúló közel-keleti háborúra. „Lehet, hogy most Izrael rángatta bele, de ez egy közös döntés volt. És könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok Iránban is megégeti magát, amint az történt Afganisztánban és Irakban.”

Az Al Jazeera katonai szakértőkre hivatkozva azt közölte, hogy Irán rakéta- és drónarzenálja a Közel-Kelet legnagyobb és legsokoldalúbb készlete, amelynek egyes ballisztikus rakétái akár 2000-2500 km-t is elérhetnek - ez Magyarország keleti határát is jelentheti.