Aktuális

Közel húsz európai országban nem bíznak a magyarországi választások tisztaságában

Az Európai Parlament 62 képviselője levélben kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy szervezzen teljes körű megfigyelést az áprilisi magyarországi választásokra.

Jól ismerik Orbánt, tudják, hogy a hatalomért BÁRMIRE képes

19 ország képviselői írták alá a levelet, akik az EP öt különböző frakciójában foglalnak helyet, ami azonban közös bennük, hogy mindannyian amiatt aggódnak, hogy a parlamenti választás nem fog megfelelni a legmagasabb szintű demokratikus elvárásoknak - írja a Politico, amely szerint a szokatlan lépés a magyarországi demokratikus visszaesés és intézményeinek legitimitása miatti aggodalmak elmélyülését tükrözi.

Korábban húsz magyar civil szervezet is hasonló kérést intézett az EBESZ-hez. A hírportál megjegyzi, hogy az EBESZ különféle módokon szokta felügyelni a választásokat az egyes országokban. Oda, ahol nem várhatók komolyabb problémák, csak korlátozott számú megfigyelőket küldenek, másutt azonban a kampánytól kezdve a szavazatok megszámolásáig mindent figyelemmel követnek.

„5 politikai csoportból és 19 különböző országból származunk. De mindannyian osztozunk abban az aggodalomban, hogy az április 3-i, magyarországi választásokat esetleg nem a legmagasabb demokratikus normák szerint rendezik meg” - írták a képviselők a Politico által nyilvánosságra hozott levelükben.

„A választási megfigyelők már eddig is jelentős aggályokat fogalmaztak meg a 2018-as magyarországi választások tiszta lebonyolításával kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök azóta is következetesen támadja a demokráciát hazájában. Független megfigyelőkre van szükségünk, hogy tudjuk, mi történik Magyarországon idén tavasszal. A választási manipulációk masszívan károsítanák az európai demokráciát. Az Európai Unió csak akkor demokratikus, ha a demokrácia minden tagállamban működik” - nyilatkozta a német zöldpárti Daniel Freund.

Már a 2018-as választások után is azt állapította meg az EBESZ korlátozott megfigyelő missziója, hogy „a megfélemlítő és idegenellenes retorika szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”, illetve a magyar kormány által a közvélemény tájékoztatására szánt kampányokra fordított túlzott kiadások pedig „jelentősen veszélyeztették a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezzenek”. A választási megfigyelők kritikaként említették még „az átláthatóság általános hiányát” és „az erősen polarizált és kritikai elemzést nélkülöző" médiatudósításokat .

A levél írói szerint a helyzet azóta még súlyosabb lett: megemlítik a választási törvény 2020-ban, rendkívüli helyzet idején, nyilvános konzultáció nélkül elfogadott - a kormánypártnak kedvező - módosítását, illetve a lakcímlétesítéssel kapcsolatos törvénymódosítást is, ami megkönnyíti a fiktív lakcímek regisztrációját.

„Mindezek fényében úgy gondoljuk, kulcsfontosságú, hogy a magyar választási folyamat valamennyi jelentős aspektusát nyomon kövessék: a jogalkotási keretet, a jelölt- és választói regisztrációt, a kampányt, a média szerepét (beleértve az átfogó médiafigyelést), a választási adminisztrációt, a választási viták rendezését, a nők és a nemzeti kisebbségek részvételét, valamint a szavazás, a számlálás és az adatok összesítésének folyamatát a választás napján, továbbá a választást követő panaszok és fellebbezések ellenőrzését egy teljes körű választási megfigyelő misszió segítségével” - áll a 19 tagállamot és öt EP-frakciót képviselő politikusok által írt levélben.