Több mint ezer településen kifogásolható a víz minősége, 140 településen pedig egyenesen ihatatlan

Januárban férgek jelentek meg az ivóvízben előbb Pilisen, aztán Monorierdőn is. A G7 szerint azonban a többi település sem lélegezhet fel, ugyanis, ha nem is férgek vannak a vízben, több mint ezer magyar településen undorító, vagy egyenesen ihatatlan a víz.

Az elöregedett infrastruktúra a hibás

Nincs abban semmi újdonság, hogy a hazai csapvíz minősége számos településen nem felel meg az egészségügyi előírásoknak. Csakhogy mára több mint 100 ilyen településről van szó, a problémás települések száma pedig több 1000-re tehető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint Magyarországon a települések több mint harmada érintett valamilyen módon.

Szám szerint 1126 faluban és községben kifogásolt minőségű a víz, ami a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a vízben olyan anyagok találhatók, amelyek bár nem feltétlenül veszélyesek az egészségre, de kellemetlen szagot és ízt adnak a víznek.

Az igazán problémás települések száma pedig körülbelül 140-re tehető országosan: 110 településen eseti bakteriológiai kifogásról beszélhetünk, míg további 27 településen kémiai szempontból nem elfogadható az ivóvíz minősége - itt még tisztálkodáshoz sem javasolt a csapvíz.

Néhány ilyen település: a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jánoshida, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányád, Gemzse, Gyügye, Ilk és Kisléta lakóinak otthonában kémiai szempontból nem elfogadható minőségű víz folyik a csapból, tehát itt még csak fürdeni sem lehet a csapvízzel.

Egy fokkal szerencsésebbek a Vas vármegyei Bejcgyertyános vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Berkesz, és a Bács-Kiskun vármegyei Bugac, illetve Kisszállás lakói, akiknek a lakásukban tisztálkodásra alkalmas víz folyik a csapból, de a folyadék itt sem javasolt emberi fogyasztásra, ugyanis bakteriológiai szempontból nem megfelelő.