Folyamatos választási csalásban van a Fidesz

„Ebben a rendszerben semmilyen szabály nem érvényes, bármit felül lehet írni. Az alaptörvényt is egyik napról a másikra át lehet írni, vagy teljesen új dolgokat lehet beleírni. A demokratikus játékszabályoknak egy része írott, a nagyobb része íratlan: vannak olyan szabályok, amelyeknek természetes módon kellene működniük, de a hatalom folyamatos választási csalásban van” - mondta Fleck Zoltán a Klubrádióban.

Fleck szerint jelenleg a félelem tartja egyben Orbán rendszerét

A jogszociológus szerint a rendszer működésének van egy korlátja, de ez nem közjogi, hanem politikai: azt kell mérlegelnie bárkinek kormányzati pozícióban, aki ilyen lépést tesz, hogy milyen a társadalmi fogadtatása. Most kiélezett helyzet van, és nem biztos, hogy egy ilyen durva lépés a nagyszámú bizonytalan szavazó szemében nem az ellenkező hatást éri el - fogalmazott.

Fleck Zoltán szerint illúzió azt gondolni, hogy egy esetleges ellenzéki választási győzelem után pusztán jogi eszközökkel rendezhető lenne a hatalomváltás. Mint mondta, a Fidesz másfél évtizede tudatosan használja a jogot politikai hatalmának bebiztosítására, ezért a megoldás sem kizárólag a közjog területén keresendő. „Abból indulok ki, hogy a jog nyilván nem lesz mindenre válasz, tehát nem biztos, hogy csak a közjogban kell majd keresni a megoldásokat. Ez nagy valószínűséggel politikai természetű történés lesz” - fogalmazott a Klubrádióban.

Fleck hangsúlyozta: a jelenlegi rendszer nem véletlenszerűen alakult ilyenné, hanem egy hosszú folyamat eredménye. „Tizenöt éve ezt csinálja a Fidesz: a jogot használja eszközként arra, hogy a hatalmát bebiztosítsa. Ezt szolgálta már az alaptörvény is, és azóta az összes közjogi berendezkedésben tett lépés arra utal, hogyan lehet monopolizálni a hatalmat, felszámolni a parlamentarizmust, kormányzati túlsúlyt létrehozni, és megakadályozni az ellenzéket abban, hogy hangja legyen.”

A jogszociológus szerint mindez messze túlmutat a jogszabályokon. A hatalomgyakorlás kiterjed a médiára, a gazdaságra és az intézményi működés egészére is. Úgy látja, hamis az az érvelés, amely szerint a választások puszta megléte önmagában legitimálná a rendszert.

„Nagyon furcsa lenne azt mondani, hogy van egy közjogi berendezkedésünk, szabad választások vannak, tehát tessék megnyerni a választást, aztán tessék kormányozni.” A kormányzat egyik alapjellemzőjeként azt nevezte meg, hogy szerinte folyamatosan megsérti a törvényeket. „Ha valaki nem néz szembe azzal, hogy ennek a kormányzatnak van néhány alapjellemzője, az egyik az, hogy folyamatosan hazudik és csal, tehát az elmúlt hónapokban kifejezetten folyamatosan a választási csalás állapotában vannak, tehát bűncselekményeket követnek el.”

Fleck szerint a hazugság nemcsak a politikai kommunikációban, hanem az intézményrendszer szintjén is jelen van. „A hazugság ott van az intézményekben is, nemcsak a nyomtatott vagy az elektronikus sajtóban, hanem a jogrendszer egészében: tele van hazugsággal a Fidesz által létrehozott törvényekkel.” Úgy fogalmazott: „Maga az alaptörvény is egy hazugság, hiszen úgy tesz, mintha kifejezné a nemzet egységét, miközben pontosan tudjuk, kinek az alkotmánya és hogyan jött létre.”

A jogszociológus három alapvető jellemzőt emelt ki: a gazdasági és politikai túlhatalmat, valamint a pártállami működést „Mérhetetlen túlhatalma van gazdaságilag és politikailag is. A harmadik alapjellemzője pedig az, hogy ez egy pártállam: összefonódik a Fidesz az állami struktúrával, lényegében politikai tevékenységet folytatnak kormányzás címszó alatt. A szakpolitikai kormányzás már régóta nem létezik.”

A beszélgetésben szóba került az is, mi történhet egy ellenzéki győzelem esetén az államapparátusban és a gazdasági életben. Fleck szerint egy meggyőző választási eredmény önmagában is viselkedésváltozást idézhet elő. „Ez a választási eredmény döntő kérdés lesz abból a szempontból, hogy érdemes-e tovább támogatni, lojálisnak maradni egy autokratikus hatalomhoz, vagy megéri váltani.” A jogász szerint a magyar társadalomban megvan az alkalmazkodás tapasztalata. „Nagyon sok demokratikus hagyományunk nincs, de abban van tapasztalatunk, intézményes tudásunk, hogyan lehet köpönyeget forgatni. Ez a híres damaszkuszi út megint nagyon forgalmas lesz.”

Fleck szerint jelenleg a félelem tartja egyben a rendszert, de ez gyorsan megváltozhat. Egy szoros eredmény bizonytalanságot szülne, míg egy egyértelmű ellenzéki győzelem lavinaszerű átrendeződést indíthat el. „Egy meggyőző ellenzéki győzelem esetében ezek az átállások, magához térések, szakmai rehabilitációk […] kalkulálhatatlan nagy hullámokban fognak előjönni a gazdasági szereplőknél egyszerűen a gazdasági racionalitás miatt” — mondta.

Hozzátette: „Az sem kizárt, hogy a közjogi szereplőknél is.” Fleck Zoltán szerint egy esetleges rendszerváltáskor elkerülhetetlen lesz szembenézni azzal, hogy a hatalomgyakorlás maffiaszerű logikája mélyen átszőtte az állami és helyi struktúrákat. Úgy látja, a rendszer tudatosan vont be mindenkit valamilyen szinten, ezzel is biztosítva a lojalitást, és erős társadalmi elvárás lesz a felelősségre vonás.

„Az egyik állapot az az igazságtételi iránti igény. Tehát, hogy tényleg tegyük már rendbe a dolgokat egy picit, a bűnösök bűnhődjenek, a szó szószerinti és átvitt értelmében is, legyen világos, hogy ki miben felelős, valahogyan tisztázzuk ezeket a viszonyokat, mondjuk meg, hogy pontosan mennyit is loptak.” Úgy vélte, ennek egyik kulcsa a médiapluralizmus helyreállítása lenne, ami szerinte technikailag gyorsan megvalósítható. „Ezt egy kiegyensúlyozott médiával, médiapluralizmus visszaállításával […] vissza tudja állítani másnap a média pluralizmust, és képes lesz végre valóságot közvetíteni oda, ahol eddig csak egy nagyon torz nem valóságot adott.”

Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy sokaknál megjelenik majd az önvédelmi reflex. „Van egy másik igény, egy másik ezzel részben ellentmondó pszichológiai állapot, hogy azért sokaknak van takargatni valójuk, vagy olyan típusú gyengeségük ebben az elmúlt rendszerben, amit nem szeretnének nyilvánosságra hozni.” Szerinte emiatt sokan túlkompenzálhatják majd saját szerepüket, ami feszültségeket okozhat az átmenet alatt. Fleck szerint a következő kormány egyik legnehezebb feladata az lesz, hogy különbséget tegyen a rendszer haszonélvezői és azok között, akik kényszerből működtették azt.

„Nagyon ügyesen kell megnyugtatni azokat, akik részesei voltak ennek a rendszernek, de át akarnak állni. Nem lehet boszorkányüldözésbe kezdeni.” Ugyanakkor világossá tette: „Azokkal a politikusokkal, akik ezt a hazugságot szisztematikusan végigcsinálták, nyilván más típusú kommunikációt kell folytatni.”